A Ferenczy1998 felhasználó összes verse >>>
Csendes remények
Két szív össze ér,
mégis távol járnak.
Utuk tévhit,s könnyes vér,
mégis oly messze állnak.
Ismeretlen,fenyegető élet,
Merészség vagy gyávaság éltet.
Szív,s vágy összeköti őket,
Mint elmét,s egy lélekképet.
Gyötrő percek,s csak hallgatnak róla,
Csöndben meglapulnak az altató dalra.
Néznek a vakító fény felé,
A sötétben állnak az árnyék elé.
Űrben a megszokott normál világ,
Mély s kegyetlenül tág.
A kimondatlan szó szépsége,
A nappalok néma üvöltése.
Döntés,a megszokott módon,
A szív útja eltérő úton.
Nem elfogadott tény,
De igazi jövő,egy jó vélemény.
