A Konkloly Krisztián felhasználó összes verse >>>
Harcolj!
kétségek vannak mindenütt
olykor mellé vagy ellenük szegülsz
bezárnak megemésztenek felzabálnak
vagy csak egyszerűen szájba vágnak
harcolsz ütöd a vasat éjjel nappal
harcolsz hogy legyen egy jobb akár egy falattal
harcolsz hogy boldogok legyenek a szeretteid
és harcolsz hogy jobb világban éljenek leendő gyermekeid
harcolsz... folyton csak harcolsz
reméled a szebbet a jobbat
hogy olykor felsóhajthatsz
és amikor azt hinnéd hogy tényleg végre megérdemelt jussod megkaptad
hogy Ámor nyila eltalált oda vissza hogy lelki békére lelsz imádott nőd karjaiban
és bármit megteszel amit kíván a sors, vagy kedvesed
minden szavát odaadással és imádással lesed
cselekedsz érte hogy megkapjon mindent
bánata sosem legyen csak szeressen szívvel
így már a világ sem olyan sötét és zord
és ilyen boldog embert a világ többet nem hord
harcolsz küzdesz becsülettel erőteljel
és célba érsz ezzel a nagy lendülettel
erőt ad neked ez a múzsa az áhított csoda
de felsóhajthatsz tényleg valóban?
Lehet
lehet hogy innentől kezdve életed gyökeresen megváltozik
új világ kapuja tárulkozik
de lehet hogy a pokol kárhozata várakozik
és te harcolsz... még mindig csak harcolsz
harcolsz a belső vágy ellen
harcolsz a rossz sorsod ellen
harcolsz hogy boldog legyél
és harcolsz a szerelmedért
megéri ez a sok harc? kérded magadtól
de az hogy te mit hozol ki magadból
csak rajtad áll
rajtad áll hogy lent maradsz a padlón
vagy felkelsz minden reggel hatkor
ne hátrálj meg... harcolj!
