A Ónodi Bernadett felhasználó összes verse >>>
Rész egész
Fényév távolság, érdes dallam
Együtt szállunk mozdulatlan.
S bárcsak szárnyalhatnék velük a végtelenbe
Mennék, röpülnék, suhannék a messzeségbe.
De lassított világban élünk
Csak magunkat védjük.
Toll-szárnyak, égő sebhelyek,
Lehetetlen helyzetek.
Üres papír, kifolyt tinta,
Csúnya játék, élet-hinta.
Fenn az égben, s lenn a völgyben,
látom fűben, fában, eldobott kőben.
Egy árva szeme tükrében
Könnypatak sós cseppjében.
Háborgó lélek tétlen percében,
Egy bukott angyal sötét vérében.
Szilárd kőszívek, viszkető tenyerek
Bűnös ajkak, lesütött szemek.
Mindenki sorsa egy nagy könyvben
Benne van gyűjtve össze.
De életének írója ő maga.
Megváltoztatni nem tudja más szava
