A Gocz Izabella felhasználó összes verse >>>
Világ
Egy nagy jéglemez ez a világ,
Nincs boldogság, szó, csak némaság.
Hol az együttérzés, jóság?
Nincs álom, jókívánság.
Szürke, monoton emberek,
Testvérek, barátok hátba döfnek.
Támogatások nincsenek,
Kegyetlenek mindenkit átvernek.
Borús világ, sötét élet,
Küzdünk, szenvedünk, de minek?
Nem értem már a létet,
Bánatos világszemléletet.
Fúj a hűvös, őszi szél,
Regéket, bús történetet mesél.
Kudarcba fulladt életcél,
E kegyetlen világban az ember miért él?
Bárhová nézel, csak pusztaság,
A sors útja csupa sár.
Csak az éjjeli álmok szépek,
Amik ha fölébredünk, tovaszállnak, nem léteznek.
