A barboca101 felhasználó összes verse >>>
Téli utazás
Hóangyalkák a fáradt fűben,
Agyamban egy bukkanó lüktet,
Vasúti sín vagy egy kátyú,
Nem számít hisz olyan bágyú,
Mint az utasok fülhallgatóval a ködben,
Valami papírost szorongatva kezükben,
Olvasgatnak, közben az agyuk máshol jár,
A gyorsuló fák közt a tegnapot morzsolják.
Pillanatokra meg megállva,
Szemüket egy másik utasba vájva,
Ábrándoznak sok reményről,
Mesékről és felhőcskékről.
Hirtelen jött féknyom zárás,
Képzeletükben apró koppanás,
Egy lélegzetnyi visszatekintés,
Rég elfeledett fájó kérdés.
A kanyarban valami más,
Valami egészen furcsa látomás.
Egyre csak mosolygásra késztet,
S én egyre kevésbé értem ezt az egészet.
Végre célba ért az utazóknak vágya,
Indulhat mindenki az útjára,
De vissza jön majd ha retúr jegyet vált,
S elmereng az ülések oltalmán.
