A dóczi székely gábor felhasználó összes verse >>>
AD SENECA
Tarisznyám színültig kincsekkel.
Oh, mennyit gyűjtöttem pályámon!
Szívem, főm, ma már ne incselkedj
A sorssal. Véget ér száz álom…
A jövőm lyukacsos nincsekkel.
Elfogy az út, innen jól látom.
Királynőmnek egy gyalog sekkel -,
Elnémulnak a vágyak számon.
Több az útravalóm, mint az út…
A startvonaltól hallom máig:
Fülemben rajt hangja, flinta zúg.
Szememben nem ezüst-, homályhíd!
Az élet? Mint mit a hinta tud.
S fújják a szűnés harsonáit…
