A hábele zsuzsi felhasználó összes verse >>>
Kardosné Gyurik Krisztina emlékére 2013.09.25.
Mint ellobbant gyertyaláng,
egy élet véget ért.....
Némán megdöbbenve állunk,
s kérdezzük, - miért?
Osztozunk gyászban, fájdalomban,
hullatjuk könnyek tengerét....
Nem lehet neki visszaadni,
fiatal, boldog életét....
Már angyalok vigyázzák
léptei nyomát....
A Mennyországból figyeli
felnőni kisfiát.
Mint fénylő napsugár,
veszi majd körül....
Letörli könnyeit,
ha álomba szenderül....
Átöleli,......
mint a puha takaró.
Halk édes szavai,
szívét nyugtató.
***
Virágok tengere,....
lobogó gyertyaláng.....
Egyszer majd lelke is
nyugalmat talál.
2013.10.05.
