A Laska Veronika felhasználó összes verse >>>
A harmadik napon.
Azon a napon mikor majd
eléd állok sebzett szívvel
bűneimet négyzetre emelve
amit fejemen diadémként
hordok, mint egy suta angyal
Barabás és, társai rég elvesztek.
De a tövis koronára senki sem
mer licitet mondani.
Ciánba mártott penna halkan ring
az összezavarodott szellő ölében.
Még a hold és a csillagok is vért
könnyeznek majd azon a napon.
A jelzőket miket rám aggattak
az itt felejtett évek a krokodilok
könnyeiket hullajtva falják fel.
Fából faragott királyfik járják lomha
táncukat a parketten szépen csillogó
lakcipőjükben, melyhez a falsul daloló
háziasszonykák társulnak unottá aszott
perceikben. Szavak futkosnak a semmibe,
pajzán rímekben haldoklik a próza.
Elvetélt ütem foltossá fakult jelmezben.
Majd jönnek az őrzők a rácsok őrei zsebükben
az élet kulcsaival akik minden nap
megerőszakolják az agyad. De igazabbak
ők bármelyik harcostól. Fullánkok verejtéked
szaga. Az anya föld mi kivet magából.
Itt jönnek a smink mesterek álarcos szellemek.
Daccal és gőggel nyakukban díszelegnek.
Azon a napon hol maradnak?
Jegyet váltottak a páholyba.
De ne feledd a harmadik napon te is
- Magadra maradsz -
