A Laska Veronika felhasználó összes verse >>>
Éjjel...
Csend lett.
S jött az áldott nyugalom,
mely váltotta végre zajos fáradt estém.
Egy árnyék nyújtózik hanyagon
a szomszéd ház fehér falán.
Fák lombjai közt elrejtve pihen
egy madár apró fészke mélyén.
Ezer tücsökhegedű dallamában
hintázik most a csend.
Hiányzott nekem már nagyon.
Kutyám is oldalra hajtva fejét
pihen és álmodik talán.
Édes, pihentető, áldott nyugalom.
Még a haldokló is tudja, hisz'
jön érte, kire már vár nagyon.
Az égen hunyorgó csillagok,
S a hold ragyog...