A Judik Mária felhasználó összes verse >>>
Véletlen találkozás.
Véletlen találkozás vezetett el Hozzád.
Azóta életem maga a csoda.
Hiszen van kiért felkelnem, van kiért küzdenem.
Az életem egy nagy változás.
Bolyongtam céltalanul, elvesztett szerelmeket kutatva.
Kedves szavakat mindenkitől kaptam de mit sem ért.
S akkor Te jöttél az éterek hullámain, mint egy látomás.
Beszéltem Hozzád, Te kedvesen szóltál.
Nem tudtuk még, hogy ez nem véletlen.
Az isten, a teremtő akarta így.
Egymásra találjon két szerető szív.
Mióta tudom,hogy vagy, már tudom az utam.
Tudom, hogy érdemes élni.
Tudom, hogy van miért és kiért remélni.
Első utam reggel hozzád vezet.
Te boldogan nyújtod felém édes két szép kezed.
Érzem lángoló szerelmed.
Tudom, hogy számodra csak én létezem.
"Szeretlek," mint még senkit sem.
Őszinte, mély tiszta a szerelmem.
Örökre a Tied vagyok.
Te örökre az enyém.
"Szeretlek,"Te vagy az egyetlen,
fényesen ragyogó ékszerem.
Ki mindig itt ragyogsz Nekem.
Itt lüktetsz a szívemben.
Szerelmem, Te ott vagy örökre bezárva.
A kulcs elveszve, sehol sem találva.
