A Judik Mária felhasználó összes verse >>>
Ahol most Te vagy.
Ahol most Te vagy, már nincsen visszaút.
Itt hagytál végleg, örökre.
Emléked őrzöm, hosszú éveken át.
Szívembe elzárva itt élsz bennem tovább.
Szinte látom még kék szemed, ahogy rám nevet.
Látom göndör hajad, amely felvette az ősz színét.
Visszaemlékezve most minden más.
A gondolat az nem a valóság.
Sokszor arra gondolok, hogy milyen más volt.
Ha valamit csináltam és beleszóltál, hogy haragudtam érte.
Most annyira jó lenne ha csak egyszer szólnál!
Mennyire vágyom rá, hogy halljam még hangodat.
De ha szólsz is, ahol most Te vagy, onnan nem ér el hozzám.
Jó lenne néha ha fognád a kezem, úgy mutatnád az utat Nekem.
Mondanád, merre, hogyan és mit tegyek.
Akkor, hogy háborogtam ellene, még voltál és tetted.
Most tudom már mennyire jó lenne ha szólnál.
Ha fognád a kezem és vezetnél engemet tovább.
