A Judik Mária felhasználó összes verse >>>
Állj ne tovább!
Állj ne tovább! Ki vagy Te? Kérdem Én.
Ki szívemben kitöltöd a benne tátongó űrt?
Kinek egyetlen szavától megszűnik a benne tomboló vihar.
A szívemben háborgó, morajló tenger,
Ha szólsz hozzám, csendesedik, mint a muzsika hangja,
Majd teljesen elcsitul.
Állj ne tovább! Ki vagy Te? Kérdem Én.
Kinek egyetlen szavától melegebben süt a nap.
Aranylóbb éjjel a hold, fényesebb az égen a csillag.
Ki ha szólsz, bársonyos hangod, mint egy fuvallat,
Lelkem mélyére hatol.
Állj ne tovább! Ki vagy Te? Kérdem Én.
Ki, ha szólsz, szebben dalol a madár,
Lombjukat zöldebben ringatják a fák.
Szebben nyílik a virág, illatukat bódultan ontják.
Szavadra szinte dalol a világ.
Állj ne tovább! Ki vagy Te? Kérdem Én.
Ki ha jössz és szólsz, megszűnik köröttem a viszály?
S nem hallok semmit, csak a hangod lágy, bársonyos dallamát.
Szívemben elcsitul a vad vihar, és a ködfelhőkön át.
Eltűnik a homály, mert számomra tudom, Te vagy a meny ország.
