A Antal Gábor felhasználó összes verse >>>
Folyam(at)
Hullanak már az aranyló falevelek,
lágyan ringatózva szállnak.
Múllanak már a tündöklő jelenetek,
lassan emlékképpé válnak.
Kinyílnak már a lebegő szerelmesek,
halkan bomladozva állnak.
Billennek már a fonnyadó rózsatövek,
fénylő angyalokként fáznak.
Elnyúlnak már a csillogó harmatcseppek,
szépen szellemekként hálnak.
Libbennek már az eltűnő életpercek,
langyos vérfolyammá áznak.
