A Antal Gábor felhasználó összes verse >>>
Január 21.
Január 21. a nap, mikor születtem.
E csodaszép világra siettem.
Otthagyva a tudattalant, mire senki nem emlékszik.
Véghez eddig semmit nem vittem,
még csak most kezd az életem.
Remegő gyomorral kezdem, ezt a felnőttek már ismerik.
Január 21. a nap, mikor Madách született.
Nagyot alkotott s kapott is hírnevet.
Vajon mi lesz velem? Életem majd elismerik?
Szerelem, mi a pártfogoltam lett.
Napi robotból néha a tengerpartra vet.
Vajon a kettőnk sorsa egy életre összeköttetik?
Január 21. a nap, mikor Lenin szemére lakatot tett,
a sors keze felette elrendeltetett.
Ő is véghez vitt valamit. Vajon ez majd nekem is megadatik?
Egyenlőre boldogan, a szeretettől telítve,
kedvesem szorításából erőt merítve
rálépek az élet macskaköves útjára, mely számomra még nem antik.
