A Antal Gábor felhasználó összes verse >>>
Képmelléírás
Gúvadó tekintetre
vetül halovány
fényszelet, pihenő
ajkak, túlbuzgó
képzelet. Elmosódott
betűfoszlányok,
halott szavak sírkövei,
jelek csupán, hogy
van ott valam.
Olvad az ipszilon,
csurran rajta csepp,
délibáb logó körül
puszta sötét sztyepp.
