A Dányi János 95 felhasználó összes verse >>>
Egyedül
Egyedül vagyok, egyedül egy világgal szemben
De te honnan is tudhatnád ezt hisz a szemem sem rebben.
Reám nézel s csak a nagy életet látod hisz ezt akarom hogy lásd,
Nem akarom hogy a szememben mosolyogj a hátam mögött meg a síromat ásd.
Lehet le kéne feküdni aludni pihenni végre
De változna is valami később magamhoz térve?
Aludni csöndben ne szálljon a szó!
Álmom csöndes lesz s örökké tartó.
Feladom a küzdelmet feladom a harcot...
De nem én leszek az ki fizeti majd a sarcot!!
Gyerünk kezdjük elölről húzzuk meg újra a kart
Még mindig van valami ami életben tart!
Nem adom fel addig amíg előttem a cél
A remény magja még mindig a szívemben él.
Nem hátrálok meg folytatom amit elkezdtem
Hogy ha végre révbe érek elmondhassam MEGTETTEM!