A Kucza Anikó felhasználó összes verse >>>
BARÁTSÁG
Buta kis hangok zúgnak bennünk,
egyforma ritmust diktálva képzeletünknek,
hogy bősz jelzésekkel tudtunkra adják,
az egyezőség azon kapocsát,
mely összetart két lelket,
hogy a világ minden fájdalmát,
együtt, megfeszített erővel
képesek legyünk magunk alá gyűrni.
Megtanít rá, hogy ne keseregjünk
a bajok ’forradalmán’, mely néha kegyetlen bizonyítéka
emberi jellemünk gyengeségének,
hogy tudjuk viselni
az emészthetetlen békétlenséget,
az állandó kudarcok tömkelegét,
úgy, hogy közben kézen fogva
képesek legyünk egy mosollyal
megadni mindazt a szeretetet egymásnak
melyre nem tanultunk meg odafigyelni,
de mégis előtör belőlünk, mint a furcsaság
fuvallata, hogy bebizonyítsa az ösztönként
létrejövő igaz barátság erejét!
2002. március 05. K. A.
