Connect with us

Megosztott versek

A Kucza Anikó felhasználó összes verse >>>



VARÁZS

Szemed vakít mint a nap fénye, ha nézem.
Szavaid dördülnek, mint a villám,
nyomot hagy bennem,
ahogy mosolyogsz könnyedén.
S ragyogsz, ahogy éjjel a csillagok
s megnyugszol, mint a tavaszi szellő,
s ha bús vagy fázol, mint a téli jégcsapok.

Ha alszol, sugárzod álmod
s nekem abból csillan fel minden remény,
s ha eszel vagy iszol,
minden ősi ösztöni gyönyör ott van benne,
ahogy mozogsz és izmod rezdül,
lágyan, mégis kemény.
Mikor érinted bőröm, éget forrón,
Mégis mintha gyógykrém lenne.

S ha fáradtan gyötrődsz
megfeszülsz, mint a tó vize.
S ha sírsz a fátyolt magadra húzod,
s nem lát alá senki se.

S őrzöl ha félek,
de nem mint királyt az őrei.
De néha félsz te is,
mint a vadász megcélzott őzei.

S ha néma vagy
én hallgatlak akkor is.
S ha megszidsz, csak szidj!
S szidj meg máskor is!

Vad vagy és végtelen,
mint az erdők és vadjai.
A többi rejtélyt elhallgatják a csend hullámai.
Hogy minden titkot én tárjak fel,
s én benned keresem.
És minden titkod én tárom fel,
mert varázs vagy nekem.

1999. 06. 25 – 26. K. A.

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top