A LaraL felhasználó összes verse >>>
Létrahozó
Valahol -
a tér egy csinoska pontján,
éjjeliszekrény trónol peckesen.
Fiókjai, mint illemtudó tyúkocskák sorakoznak,
s hogy mit rejtenek, az maradjon titok.
Bár tartalmuk ismeretlen,
annyit elmondhatok,
hogy setét, örvényes éjszakák
létrahozó álmai itt, és éppen itt
pattannak ki burkaikból.
A szekrény hasában mély odú,
melyet kedves, nedves napokon
áttetsző fátyolfelhők takarnak,
ki tudja, mi elől,
hisz pillantás ide még nem ért;
más napokon bejáratát
csacska csigák csepegő,
csúf kis mocska zárja.
S mégis, az álmokat itt hozza létre,
és itt kerül beléjük vaskos vagy sudár,
hosszú vagy rövid, ilyen és olyan,
megannyi létra;
itt jönnek létre ők, a libegők,
puhák és élesek,
szűkek és szélesek,
kaján és kellemetlen, vidám és nehéz,
alaktalan, illanó, sötét és sűrű álmok,
itt faragja mind az összeset
a létrehozó
létrahozó.
