A Engler Attila felhasználó összes verse >>>
Meztelen lélek
Mikor karom köréd fonom
és vágyunk csókba ér
és ha már elég, hát a néma szót
nyakad útján bújva, hajadba mártom
és kezem puha íveid után hajol
hol lenn és fenn téged keres
és ruhád bontva neked udvarol
abban a percben, nem érintést érzek
hanem előbújó hófehér alatt
téged.
