A Csiki Attila felhasználó összes verse >>>
Tűz
Szikrából ébred és tombol,
van, hogy egy pillantásból.
Fénye látszik a távolból,
érintésből, néma szavakból.
Apró mosoly, mely táplálék.
Szívedben éli az életét,
táncával álmokat kelt életre.
Vágyakat emésztve hajt előre.
Meleg érintése felszabadít,
elvesz minden bánatot és kínt.
Hője, lehet emelő áramlat,
mely repít, ad szárnyakat.
Megnőhet, ha nem állják útját
de füstje marad ha kioltják.
A parázs megbújhat mélyen,
szellőre vár, hogy égjen.
Olykor, csalókán pislákol,
megéget, ha nem vigyázol.
