A Csiki Attila felhasználó összes verse >>>
Titkon
Jöttem mint a reggeli harmat,
elhagytam, rejtettem a szavakat.
Tétlen, szótlan múló perceimben,
körém, kíváncsian tekintettem.
Teltek, szöktek a pillanatok,
s múltak, ábrándozó gondolatok.
Egyszer csak, megláttam a reményt,
mint lombon átszűrődő, napfényt.
Léptei egy újabbat követtek,
a távolba tűnt, mégis közeledett.
Ereimben bizsergett egy érzés,
lelkemben felébredt a szépség.
Halkan kezdett suttogni a vágy,
féltett, rejtett tekinteten át.
Szívig látó, beindító dobbanás,
apró, tekintet találkozás.
Lopott őszinte, gyengéd mosoly,
melegségével hív és átkarol.
Szótlanul távoztak a percek
de nyomtalanul nem tűntek.
Megragadtak és felemeltek,
akár egy nagy, mély lélegzet.
