A Csiki Attila felhasználó összes verse >>>
Megnyugvás
Önsajnálat mocsarában állok.
Nem csinálok mást csak várok.
Vergődésemmel csak tovább süllyedek.
Tétlenségemmel is csak lassan ereszkedek.
Miért kell nekem ez a bűnös gondolat?
Ami engem csak is felzaklat.
Pedig ami történt az oly kevés.
Szívem! Engedd hát a felejtést.
Most pedig nehezen de kérlek tégedet!
Tedd meg mindazt amit csak lehet!
Lökj amennyire csak lehet távol magadtól!
Teljen meg a szívem a segítő haragtól.
Várnom kell látom egy másik kezet.
Mely engem a zavartságból kivezet.
Aki tövestől kitépi belőlem a fertőző fájdalmat.
Újra megtölti szépséggel napjaimat és álmaimat.
