A Csiki Attila felhasználó összes verse >>>
Magas falak
Távoli messzeségekbe nézek,
szólítanak a vándorló fellegek.
Lassan csörgedezik a patak,
az erdő s mező, magára marad.
A madár is szállna fenn az égen,
mégis tévelyeg lenn a mélyben.
A szél is keresi magának az utat
de túl nagyok előtte a falak.
A táj csak figyeli mindig szótlan,
ahogy a nap elrejtőzik a horizonton.
