A Csiki Attila felhasználó összes verse >>>
Hullámzás
Eltelt már, oly sok idő,
már hónapokban mérhető.
Láttam felettem kék eget,
érintettek, lágy szelek.
Álom, valósággá vált,
majd újra álomba szállt.
Napsugár fénylett, arcomon,
hol helyezte elém árnyékom.
Hol vihar felhők leple,
borult rám, intet csendre.
Peregtek arcomon esőcseppek,
teltek boldogságban percek.
Hullámzott lelkem tengeren,
éledt s halt újra szívem.
Némaságból lettek szavak,
melyek hasztalan elhullottak.
Ledobtam, ízlésem palástját,
meztelen lelkem láthatták.
Lépteim követték lépteim,
csalták messzeségek szemeim.
