A Csiki Attila felhasználó összes verse >>>
Elég volt
Felkelsz nehezen minden reggel,
kiábrándult, fáradt tekintettel.
Kezedbe temeted lassan a fejedet,
minden nap ugyanaz a monoton menet.
Tükör előtt állva kérded magad,
mennyi idő, mire eldobod az agyad?
Magas falak közt járod az utad,
szürke arcok, mind közönyt mutat.
A hatalom is megoszt s szétzilál,
mielőtt az emberiség magára talál.
Hazudik neked a tv és az újság,
a gyűlölet s félelem egy rablánc.
Nem akarok hallani a sok baromságról,
mikor lesz elég a nagy pofonokból?
Nincs az élethez használati utasítás,
ha hagyod magad ,álmaiddal együtt elás.
Merj még bízni, hogy lehet még jobb,
amiért eddig megküzdöttél el ne dobd!
Romok alól már hiába a kiáltás,
elfojtott szavakból nem lesz változás!
Minden embernek meg van a maga helye,
céllal s akarattal égig emelkedhet.
