A Csiki Attila felhasználó összes verse >>>
Ébredő természet
Lassan ébred még fel a táj,
az ébredés itt, s közel a nyár.
Ablakomon kopogtat a tavasz,
szűrődnek be, apró napsugarak.
Lágy felhők simogatják az eget,
virág illatot hoznak a szelek.
Zöldellő rétek várják a lépteket,
boldog, őszinte gyermek nevetéseket.
Rügyeznek már a bokrok és a fák,
magukra öltik lombjuk koronáját.
Szállnak újra fenn, éneklő madarak,
tél emlékei a porba hullanak.
Fellegek fagyos, bús sírását,
az örömnek, lágy könnyei váltsák!
Teljenek meg élettel, a patakok,
napnyugta s kelte kor a pillanatok!
Dalold és zengd újra természet,
mutasd meg újra, ébredő szépséged!
Öltsd magadra a legszebb ruhád,
kezdődjön a felejthetetlen tánc.
Súgd fülembe nyugtató hangjaid,
érezzem és halljam, néma szavaid.
