A Kovács Jony felhasználó összes verse >>>
Őszinte vallomás
Mint ha muszáj lenne futni, menni, távolodni mindentől,
Úgy vágyom egy más világra, távol minden élettől,
Nem készít ki soha már semmi féle érzelem,
Nehéz lesz bevallani, néha én is tévedtem,
Mint sodródó ár hullám, úgy ragadtál magaddal,
Nem kapom mi nekem kéne, a szerelem mégis marasztal,
Többet adtam, amit kaptam, fáj mert tudom több járna,
Éjszaka nincs társam csak egy füzet és egy kis párna,
Hogy mondjam el, nem tudom, hogy ne fájjon e érzés,
Hogy ne csapódjon, sebesen az arcomba a kérdés,
Minek vagyok még veled, a gondolatot temetem,
Elmennék de nem akarok, tudod ez a szerelem!
