A Wolner Annamari felhasználó összes verse >>>
Nézz Rám!
Nézz Rám!
Nézd a hajam
hullámzását,
ahogy a szálak a vállamra tapadnak, s
megülnek a nagykabát
feltűrt gallérján.
Kövesd
az ujjaim dinamizmusát,
ahogyan a tétova mozdulatok közt mégis,
álmaimmal az eget
neked körberajzolom.
Nézd
a fájdalom gyűrődését,
ahogyan szemembe a járdáról felhordja
a porszemeket
a szél
s a víztől fakult plakátokon keresem az
üzeneteket, de
nem látom a sűrű esőfüggönyön át.
Nézd
a szakadást, mely gúzsba köti a
lendületet.
Semmi nem az most bennem,
ami tegnap volt.
S a lelkem ma nem bír utánam jönni.
Nincs több, csak egy csésze tea,
egy város, s egy álmos kávéház.
Egy hirtelen felbukkanó arc
az esővert ablaküvegen át
néz rám -
s hagyja a könnyeimet a csészébe potyogni
ma nincs más!
