A Szilvia felhasználó összes verse >>>
Hol van
Mikor foglak végre szabadon szeretni,
ha veled tölthetném időm
Mikor együtt már társak lehetünk,
ha megérjük egyszer talán.
Vérző szívem keserédes hangján szólít,
hív de nem hallod tán,
Veled lenni nem megy,
ha nem érzel velem.
Hát hova csepeg így vérem, ha kezed
nem nyújtod felém, elrejtem hát,
leplezem fájdalmam és őszinte lelkem,
Veled lenni mégis jó, de elfedve végtelen fájdalom.
Ha társam lennél, ha vállamra lelked terhét tennéd,
ha mernél és olykor megértenéd,
mégoly nehéz is nem tántorít,
az eszem helyett mi vezet?
Ha velem vagy is hiányzol,
ha látlak is csak nálam létezel.
Közösségben, mikor együtt vagyunk te meg én
hát milyen lehet e tompa mély érzelet?
Szomorkodom és vágyakozom.
Hol van az a világ, ahol minden az én szívemhez jár,
ó hol van már az az idő,
mikor csak mi vagyunk egy szerető.
