Barion Pixel
Connect with us

Megosztott versek

A Kertészffy Margit felhasználó összes verse >>>



I. N. F. CH.

Ma éjjel én a szabadban alszom
Az ágyamat kihúzom a teraszra,
Hogy megleshessem, én a földi asszony
Fénylő csillagkincs közt mint fakaszt
Az ég bíborbársony mezőin fönt az Úr
Áldó bőségben - - számlálatlanul.

Terzattó fölött jön majd föl a hold
Ezüst pászmát terít a tengermélyre.
Szemem! láss mindent! bátran megrabold
Az éjnek szépség-titkait. Emlékezésre
Gyűjts drága kincset, égi szent csodákat
Miket a lélek, ah! csak egyszer láthat.

Ma csöndes lenn a tenger, mint az ég,
És sima selymét semmi meg nem bontja,
Zafír, smaragd, melyben varázslat ég
És szépség-mágiáját ontja-ontja,
Nagy-halkan csobban néma partokon,
Ma tenger, ég, föld édes egy rokon.

---------------------------------------------

Ma éjszaka fedél alatt aludtam,
Kicsiny szobánkban - - levegőtlenül.
De minduntlan, hisz felidézni láttam
Mi harminc éve történt! - - legbelül
Lelkemnek mélyén úgy ég minden emlék,
Mint hogyha minden éjjel visszamennék.

To Top