A Kertészffy Margit felhasználó összes verse >>>
ANNO DOMINI 1939 DICSÉRETE.
Légy Üdvözölt, te bátor, Ifjú korszak
Mely ős-értékek hulláján robogsz;
Tőled remeg a régi avítt korcs had
Mert rombolásoddal alkotni fogsz.
Te építed a pusztulásnak útját
Melyen a holtak versenyüket futják,
Előbb ki rothad, ki puffad nagyobbra,
Robogó szekered előtt az útra dobva.
Dicső vagy s dicsők a te alkotóid,
Atyád a hasznos hazugságok atyja,
Prófétád az ki legnagyobbat lódít,
És hősöd utcák hangos, piszkos fattya.
A tisztességen röhögsz hahotázva
Mely egy falatra vár az úton, éhen, fázva,
S míg új eszméket, új dogmákat szállítsz,
A gondolat mellé is kémet állítsz.
Üdvözlégy év, mely gátat tőr a vérnek
S a fajt emelte Isten trónusára,
Habár elfordulnak tőled a vének,
Megkáfult ifjak mindent tőled várnak.
Gonosz s buta hozsannát zengnek néked
És glóriád - - /az utcák most sötétek,/
Rablásra éhes arcokon ragyog
S a gyermek is már árulást gagyog.
Most takarékosság az elv, a szándék.
Használni kell, ami használható,
A szomszédok, a védtelent. Ajándék
Néki, és kegy, ha mindazt ami jó
És válogatott termék, arca verejtéke,
Elveszed tőle, s mit sem fizetsz érte.
A munkájáért miért is járna bér?
Örüljön, hogy ily dicső korban él!
Aztán megindulsz harci szekerekkel
És repülőid büszkén, fennen zúgnak,
Elbánsz a bátor - - ugató ebekkel,
Új forrást nyitsz a Visztulának, Bugnak
S ez új forrás csak ömlik szakadatlan,
Táplálja milliónyi szív, o! megszakadtan,
S hullott védők sírját tiszteled,
Dísz-posztot állítsz s szólsz:"Az ég veled!"
A jelszavad:"Büntesd a buta bárányt
"Mert tiszta forrásomat felkavarta."
És nyújtasz a világnak dicső látványt,
Mondván:"Az áldozat is így akarta!"
De harcod egyre szelídül, humánusabb,
Golyód a testen nem vág ma lyukat,
De robban is, hogy zúzott-tépett krátert.
Ily haldoklóhoz ne,m kell hívni pátert.
Hallgatjuk, dicső év, symphoniádat,
Megszólalt már az ágyúk saxophonja.
Gáz-s gyújtó bomba von lidérces fátylat,
Dicsfényét, Cézár, homlokodra fonja.
S hol orgiát ül gyáva túlerő,
Harcolva hull a gyermek és a nő.
Nem vér folyt itt, - - nem vér, - - csak piros festék!
Nos! Ünnepeljünk Varsónak elestét!
Dicső vagy év - - mely ezt hagytad megérnünk,
Láttunk babért hullani hősi főről..
A kegyes égtől most már mit sem kérünk..
Az Isten malma, o! beh' lassan őröl,
De lisztté őrli csontjainkat egyszer - -
S te, dicső év - - te új, te bátor rendszer,
Mint naptárról a kopott, tépett lap,
Lehullsz - - s a szemétre hajítanak!
1939 október 4
