A Kertészffy Margit felhasználó összes verse >>>
NUNC DIMITTIS.
Gyűjtsd egybe mind a mosolyt, víg kacajt,
Az élted minden édes örömét,
A könnyeket, reménytelen sóhajt,
S a jajszót mit az élet fojt beléd.
Gyűjtsd össze mind a bátor tetteket
Mik álmaidban szebbek voltak tán,
Reményeid, mik játszottak veled
De eltipródtak élted piacán.
Gyűjts össze amit láttál, szépet - - rútat,
Mit alkottál, s kezedben semmivé lett,
S ha látod majd a végső keskeny utat,
Mond megadóan: "Ez volt hát az élet.."
S ha majd szívedbe fagy a dobbanás
S a Nagy Vígasztaló szemed lezárja,
Mondd: "Könnyes tréfa voltam - - semmi más,
Hamlet kezében Yorick koponyája."
