A Kertészffy Margit felhasználó összes verse >>>
ESTI GONDOLATOK.
.1.
Miért szeret az ember tűzbe nézni
Ha bú sorvasztja lelkét, ha a gond
Fülébe rút varázsigéket mond
S a múlt, jövendő árnyát fölidézni?
Tán tűzből lettünk s vágyunk visszatérni
A nyughatatlan, lenge-fényű táncra,
Hogy embersors ne fűzzön többé láncra,
Hogy elfelejtsünk vágyni, várni, félni.
Talán nem porból, büszke lángból lettünk!
Egy isten-csók parázslott s lett az élet!
De sárba húz le minden gondunk, tettünk.
A lángot nézd, míg titka már tiéd lett,
Izzó ruhákkal jelzi, mit feledtünk,
Az utat, melyen lelkünk visszatérhet.
.2.
Még csillan a zsarátnok, oh! De lassan
A szürke hamufátyol ráborul.
A szív még dobban, jaj! De elszorul
S künt vár az éj a csillagos magasban.
Még sóhajt bennünk millió vágy és álom
De tudjuk már, hogy soh'sem érjük el.
Fülünkbe már a Halál énekel
Bús altatót..Én édes társam - - fázom..
Fogd meg kezem, jaj! mostan ne ereszd el,
Csak együtt - - együtt, - - így maradni mindég,
Szívünkben vággyal - - vállunkon kereszttel.
Így könnyebb lesz, ha elmegyünk majd innét,
Ha együtt múlunk el a méla esttel.
Így él hitünk még - - nézd csak, nézd csak, mint ég!
.3.
Bolond ki így szól: "Élek!" - - Él a rab
Ki nem láthatja az igaz eget?
Őrült, ki egészséget emleget!
A lét betegség! - - Százszor boldogabb
Ki tudja, hogy a kéklő ég mögött
Az űr hideg sötétje ránk borul.
Ha ezt tudod, nem hiszed botorul,
Hogy nincs más lét az emberi fölött.
Féled az elmúlást? Jaj! Élni - - élni?!
A férget látod, mely tested eszi?
Oh! Tudnád áldott jöttét várni, kérni
Megváltónknak, ki béklyónk leveszi!
Halálunk gyógyulás! - - Mért hát félni
Ha Isten hűs kezét reánk teszi?
(Jánoskámnak. 1942 január 10.)
