A Kálnai Attila felhasználó összes verse >>>
ÖRÖKLÉT
Mibe kerül Uram? Mennyit kérsz cserébe?
Ne tarts vissza semmit, ennyi legyen érte!
Alkudozni lehet? Mondd, ha felét adnám?
Hidd el fiam, azzal magadat tagadnád.
De csak kell egy kevés, csöppnyi, gyűszűs mérce?
Hagyd el azt is végleg, Világért cserébe.
Így álljak Uram pőrén, fosztottképpen?
Ez az, bizony csak ez, mit érte tőled kértem.
Érdekes, most, hogy nincsen, már nem is hiányzik,
Szívem, lelkem, a teljesség fényében pompázik.
Érzem Uram Isten, véled eggyé váltam,
Neked sincsen semmid, s most ennyi van nálam.
A Világ is csak kis harmatcseppnyi éppen,
Pont bele is fér egy gyermekszembe szépen.
2004
