A Kálnai Attila felhasználó összes verse >>>
NOVEMBER
Szusszan az ősz, és a párája látszik,
Tétova Nap, fénye bujkálva játszik.
Kergeti szellő a lehulló lombot,
Ma-holnap nem látni, csak sárga dombot.
Gőzöl most a kifújt emberi pára,
Békésen álmodoz, nincsen most lárma.
Elmereng messzire, múlt időt játszik,
Ködfüggöny mögötte, - már Ő se látszik.
Szerteszórt álmokat sodor a szellő,
Már nyoma sem marad, tűnik a felhő.
És ami itt marad szerte a tájon,
Elfutó emlékként, - csak puha lábnyom.
2013
