A Kálnai Attila felhasználó összes verse >>>
EMBERSORS
Hisz Te tudod milyen nehéz, Embernek lenni,
E világban hitünk szerint eleget tenni.
Úgy szeretni minden embert, - mint testvért,
Ki tehetné, napról-napra tépne szét.
Mondd meg, nekem tényleg ily nagy a vétkem?
Hogy rám-tőrnek, ütnek, vernek, gyötörnek?
Miért ne forrjon fel tőle az én vérem?
Honnan vegyek erőt, hogy elviseljem?
Taníts Uram! - végleg megbocsátani,
Hetvenhétszer, és azontúl mondani;
Nem tudhatod, s ezért támadsz ellenem,
Azt, hogy Istent, és az Embert, - szeretem.
Imám, böjtöm, mind mi vagyok, - odadom',
Világ összes bűnéért, felajánlom,
Utam végén, ügy is Te vársz engemet,
Szeretettel megbocsájtva, - vétkemet!
2004
