A Kálnai Attila felhasználó összes verse >>>
JULIKÁNAK, - SZERETETTEL
Nehéz dolgos napok, mik mögötted vannak,
Formáltak azzá, mi vagy, csendes igazzá.
Lenne kincsem, aranyom, mind odaadnám,
Bőven dicsérő szavak, azt is rád aggatnám.
Megérdemelnéd, mert tetted dolgod,
Mindazt, mit az élet rólad gondolt.
Elviselted terhét tegnapnak és mának,
Akkor, mikor mások váltig kiabáltak.
Csendben elvégezted évek hosszú láncán,
Pedig neked az élet sosem nyújtott tálcán.
Megélted a hited, szépen, csendben akkor,
Mikor kellett másnak, adtál önmagadból.
Fogadd el most tőlünk, mert jó szívvel adjuk,
Azt, mit az Istentől mi is mindig kapunk.
Egészségben éltet, szükségmentes évet,
Isten áldásával, békességes véget.
Kívánunk még sok jót, szépet, boldogságot,
Mit csak a szív adhat, lelki gazdagságot.
Megköszönjük neked azt, hogy köztünk voltál,
Példát adva nekünk földig lehajoltál.
Én is hajtom fejem, tiszteletem képen,
Megcsókolom kezed szeretettel, szépen.
Lelkek országútján, hogyha összebotlunk,
Adjunk hálát együtt, ha majd találkozunk.
Takarító-néninknek búcsúztatására.
2004. 06. 16.
