Barion Pixel
Connect with us

Megosztott versek

A Kémenes Bernadette felhasználó összes verse >>>



Bimbók

Fénylek egy kicsit, s csakúgy duzzad a net a szívtipró proletárok elveivel.
Hogy szeretlek, ki sem írom a számon, csupán a vak hiányod oltalmaz,
és látnoki imára váltok, mely isteni hangokhoz ér.

Az esőben ázott húsú vad galambok szaladgálnak,
Kerubok őrzik a bejáratot, elhullott angyalok,
Piszkosra mossa fogait az ég,
s mert zilált felhőkre betűket kiáltok, hogy hamar utolérj,
a tér befordul,
a sarkon zsákkal várnak,
s csend kilincsel halkan
e kiolthatatlanságban,
a harisnyámban, megpattanni készül egy végzetes ér.

To Top