A Rontó Rózsa Margaréta felhasználó összes verse >>>
Napfelkelte
Minden egyes reggelen,
mindig Ő az egyetlen,
ki betölti szívemet,
s az egész énemet.
Beragyogja szobámat,
melengeti orcámat,
rögtön kivet az ágyam,
mert nagyobb az én vágyam.
Alig várom, hogy lássam,
Ő olyan, mint a társam.
Jó annak, ki meglelte,
biz Ő a napfelkelte.
