A Gál Z. Csaba felhasználó összes verse >>>
Tajtékos tangó
Dühöngve dörgő
Ítéletidő
Gördül hörögve,
Eget rengetve,
Földet rengetve,
Hogy a világ
Sajog bele!
Cserepek törnek,
Ablakok csapódnak,
Gallyak röpködnek
És szállnak és eltűnnek,
És nem adnak aranyat
Kharónnak, csak úsznak.
Borzadva törik ketté a csend,
Amikor veszett sikollyal
Csapong a szél,
Duzzadva és duzzogva dagad
Amíg semmi más nem marad,
Amíg kő kövön nyugton pihen
Nem lesz csend a pokoli színen,
Amíg nem csordul tengernyi könny,
Amíg van szem, mi az égre néz,
Nem lesz kegyelem vagy halál
Míg nem kulcsol össze minden kéz!
Mellkasok szakadnak és rogyik a térd,
Üres szemekre köd ereszkedik,
Elpattan a legtöbb szív,
És csak a tudatlan reménykedik.
És mégis, mégis örvendek legbelül,
És örvendeni fogok, míg az idő el nem ül,
Mert vele tombolok,
Táncra kér a harag
És én rögvest rohanok!
Az apokalipszis napján
A sátánnal tangózok.
