A Gál Z. Csaba felhasználó összes verse >>>
Van az úgy
Van az úgy, hogy nem tudod, mit érzel
Csak mereven bámulsz magad elé
Csak úgy létezel egymagadba'
Mint egy fa
Mint egy fűszál
Melyet úgy fúj a szél, ahogyan kedve tartja
Melynek nincs célja
Csak létezik az élet rendje szerint.
Van az úgy, hogy az vagy, aki nem
Csak kivetkőzöl saját magadból
Csak megszületsz belőled
Mint egy isten
Mint egy sejt
Nem ismersz a tükörre, s az rád nem ismer
Megtagadja az ideáid
És kiforgat mindenből, mi "szent"
Van az úgy, hogy minden dicsvesztett
Csak szánalmas selejtje az életnek
Csak mihaszna vergődés
Mint egy hal
Mint egy őrült
Undorítóan színleled azt, hogy boldog vagy
Ocsmányul vigyorogsz magadnak
És csak te hiszed őszintének
És itt állok én magasztos elveket zengve
Mit sem tudója az igaz életnek
Mit sem tudója az igaz halálnak
Egy újabb kísérleti alany
Újabb kaccs egy gigászi tőkén
Vadhajtás az őrjöngő világban
Az értékvesztett mennyországban
Tengődök egy rongyos trónuson
Uralkodok magamon
Boldogság, fájdalom, egyre megy
Ok, cél, lényeg, mind mellékesek
Hogy mi az élet, úgysem tudjuk meg
És, hogy mit kell tenni?
Van az úgy, hogy csak túl kell élni
