A Ugron Nóra felhasználó összes verse >>>
a fekete a
kiválasztom a padot, amely
a legtávolabbra van tőlük.
félek a fáktól
ilyenkor.
bokroktól, bozóttól,
magasabb fűtől.
vigyorgó kutyafejek
a lombok.
egyszer egyik megharapott.
de amikor az ápolónők beadták
a veszettségelleni oltást, eltakarták
kezükkel a tű hegyét.
különben élvezhettem is volna.
a levelek félig eltakart
fecskendők és nem véd
meg tőlük senki.
nyüszít a fekete a
fák közt.
ott vannak mindenhol,
körbe akarnak zárni.
egyszer majd beburkolnak az
óriáslevelek közt alvó lihegésbe.
vajon hány halál lakik ott
az éjjeli bogarak közt, a törzseken?
