A Hajdú Dalma felhasználó összes verse >>>
Kábulat
Zavarj oda, hol minden a semmi, és semmi a minden,
Hol minden emlékem halványan fakuló kincsem.
Zavarj oda, hol pokol a menny, és a menny a pokol,
Hol szívemben és lelkemben teljes csend honol.
Zavarj oda, hol észak a dél, és a dél maga észak,
Hol nem változik sorban a négy évszak.
Zavarj oda, hol a fehér fekete, és a fekete fehér,
Hol minden álmom kínzó emlékeket mesél.
Zavarj oda, hol sötét a fény, és fényes a sötét,
Hol semmi sem töri meg a kábulat bódító ködét.
Zavarj oda, hol élet a halál, s halál az élet,
Hol nem ontja senki fagyva csöpögő véred.
