A Szyártó József László felhasználó összes verse >>>
Tudat
Van az a könnycsepp, ami fájdalommal teli,
minden érintés csak az ember lelkét sebzi
Van az a könnycsepp, ami keserűséget hordoz,
maró gondolat, ami nem ápol és nem gondoz
Van az a könnycsepp, ami kétszínű és játszik,
rosszakaró, de mégis újítónak látszik
Van az a könnycsepp, ami válasszal sem szolgál,
bekebelez és saját magának formál.
De te tudod honnan jössz,
és tudod hová tartasz
Elhullajtott levelek után újra zöldel a tavasz
Te tudod mi nem volt,
és tudod mit kaptál
Mindig is tudtad, hogy ki az az Egy,
Akiben mindig is bízhattál.
Van az a könnycsepp, ami próbára tesz,
a kihívások nehezek, de majd valami lesz
Van az a könnycsepp, ami zavarónak tűnik,
míg vérzik a seb, addig nem szűnik
Van az a könnycsepp, ami átitat magával,
méreggel szennyezett szirén hangjával
Van az a könnycsepp, ami nevet magában,
hogy ilyen vagy, ki könnyen bízik szavában.
De tudod, hogy hová tartasz,
és hová fogsz érni
Téli táj is enyhül, ha nyári fény éri
Te tudod, mit kaptál,
és tudod mit adhatsz.
Mindig is tudtad, hogy ki az az Egy,
Akiben mindig is bízhatsz.
Van az a könnycsepp, ami örömmel teli,
ami szükségben önmagát mindig megleli
Van az a könnycsepp, ami mossa arcodat,
felfrissít, szomjat olt és tisztázza gondolatodat
Van az a könnycsepp, ami segít, hogy ha baj van,
mindig utat ad, mikor kéred, hogy meghalljad
Van az a könnycsepp, amin át tisztán tekintesz,
tudod, hogy kivűl fáj, de belül majd enyhül mind ez.
Te tudni fogod egész életed során
Mert nevelkedtél az Ő szaván,
Bármilyen évszak hajnala dereng,
Az ember magába már nem mereng.
És te sem teszed, s már nem zokogsz,
Mindig is tudod, hogy ki az az Egy,
akiben mindig is bízni fogsz.
