A tuza tibor felhasználó összes verse >>>
Kalapom
Van egy divatos, szürke kalapom.
Fejemen ül minden ünnepnapon.
Nem egész nap, csak délután s este,
amikor vágyam, pár-ért megy lesre.
Megyek gyalog, máskor kerékpárral;
olykor egyedül, többször baráttal.
Ismét indulunk, de most vonattal.
Levegő jön hatalmas huzattal.
Kavar, csíp, ragad s kacagva szalad.
Boldog, mert kalapom vele halad.
Nyúlok utána, de el nem kapom,
s az óta, szél hordja a kalapom.
