A Lehoczky András felhasználó összes verse >>>
Szerelem
Sokan mondják páruknak a szót, mi megmelengeti szívüket,
Ha kettesben vannak, egymás fülébe suttogják, Szeretlek.
De miért lehet ez az érzés oly mulandó, akár a nappal,
Lehet gyönyörű, fenséges, véres, mint a hajnal.
Szerelmesek voltak-e igazán azok,
Kik a végén egymás szívébe szúrták a hideg acél kardot?
Tömör gúny, s rossz indulat csillan szemükben
Kiknek egykor szerelem volt, most maró undor ül szívükben.
Mit mondhat az, ki mindezt már oly sokszor átélte?
Vajon át adja-e hideg, megtört szívét, egy ismeretlen ember kezébe?
Őrizzétek szívetek, lelketek, amíg lehet,
Mert széttörhet, ha ráhozzátok a kíméletlen, jéghideg telet.
