A fabianjanos felhasználó összes verse >>>
Reggel...
Meghalni sincs idő
Csak az őrület vágtat át
A kifakult hajnalon
S szürkületet támaszt fel
Fák aljához térdepel
A város
Reggel van
Az ember még magányos
Ahogy tipegnek a piros lámpák
Előtt az éledező füstök
Színarany ezüstök beborulnak
Hordák, mik vonulnak
Legelni a betont
Reggel van
Még kíváncsian tudom nézni
Fönt a messzi eget
Most a napfényed lengedez
S hív játszani
De nem tudok csak
Állni s imádni téged
Reggel van
Ez a nap is csak ígéret
Mint a sok dekopázs arc
Fiú bordái közt rézvörös karc
S meztelenül volna kedvem
Érezni…veled
Reggel van
Ma minden szavam megreped
Hát hazugságot minek írjak
Tollam inkább elvonul s vad
Képzeteim benne rejtőznek
Mint, távoli pontok ejtőernyősnek
Oly’ messze még az este…
