A Dér István felhasználó összes verse >>>
Most minden velem van
Kimegyek a vízpartra,kenyeret is viszek
Öröm a tavaszban ne csak nekem legyen
Vízen kecsesen úsznak felém a hattyúk
Nem kenyérrel,őket most szívemből etetem
Tegnap odaadó kedves voltál velem
Köszönöm,hogy emlékét ma is élhetem
Elmondom most a hattyúknak mi öröm
Csúrdultig tölti be szívem,neked adom
Mint ha minden a kedvemben járna
Természet,Nap,madarak mind elém járnak
Nem gondolom látom,ők őszintén jót kívánnak
Szívem most telis-tele szerelemmel
Ki most akarja madarat fogathat velem
De nem azért,hogy rabságra fogjam
Kedvesen simogatnám tollát
Majd boldogan repülhetne tova
Nem állnám neki útját,bárhová tartana
Illatos ibolyát szednék kedvesemnek
De hagyom őt is élni,szárát le nem tépem
Tavaszi szellő mint csókod,lágyan érint
Szerelmeddel szívemnek új életet adtál
Előző életem ha volt is, rég halott
Szebben Nálad a jó Isten sem adhatott
Mesélek most a parton,a szél is hallgat
A Nap is felettem csak lassan ballag
Idekint minden velem érez
Tudják bennem új élet ébred
Mosolyod elől még a Nap is elbújna
Hogy egymásra találtunk ő is ujjongna
Megmosom arcom a Duna hűs vízében
Szerelmem tűzét,le ő sem hűti
Most csak gondolok arra
Szerelmünk örökké tarthat
Verset írta: Dér István (ISI)
