A Tarjányi Attila felhasználó összes verse >>>
Megint ez az Ősz
De szép az Ősz, hát mér megint itt van,
a flaszteren elterülő levelek sárga színe lankadatlan.
Fú a szél itt is, hideg is van, kint is.
Rezegnek az ágak, mert betömték a szádat.
Nem valóban nem, csak nem vagyok beszédes,
régebben voltam oly szeszélyes.
Tavaszi szél elszelelt, s ugyan már még mindig bírom a fejedet.
Nincs már napsütés, nincs hát szeretet, ki öleli át fáradt kezedet?
Esik az eső és mindig fúj a szél.
Soha nem mondja, hogy honnan jöttét.
Jöttél mint tavaszi lágy eső.
S mentél mint a ködben eltűnő korvonalas árnyék.
Mond, mire jó ez, mit akarsz, ha szívemben szíveket kavarsz?
Jajj te átkozott, te lila köd, mond miért gyötörsz?
Hamis szavak, hisz nem hiszek neked!
Tudom, hogy te a száraz leveleket szeteted.
